Címlap Váraink Szigliget A vár története

Szigligeti Vár

www.szigligeti-var.hu

A Szigligeti Vár történetét bemutató animációs film megtekinthető Szigligeten, a Tanítóházban.

Szigliget, "a Balaton vára"

A tatárjárás után IV. Béla a Balaton egyik szigetét (Szigligetet) a pannonhalmi apátságnak adta, hogy ott kővárat építsen. Favus apát két év alatt a várat fel is építtette, amely annyira megtetszett a királynak, hogy az 1262-ben a nyitrai Debréte a somogyi Alma és a zalai Bak birtokokért elcserélte. Ettől kezdve, mint királyi várat a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai családra bízta. 1300-ban kezdett a vár alatt, a mai falu helyén egy új település kialakulni, melyet a XV. század elején Újfalunak vagy Szigligetnek neveznek. A Móriczhidai család ezután még mintegy száz évig birtokos Szigligeten, és feltehetően ebben az időben kerülhetett sor a vár jelentősebb bővítésére. A Móriczhidaiak 1424-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek a Laczk családdal, és bár a család nem halt ki, I. Ulászló Szigligetet 1441-ben a Laczk családdal rokon Némai Kolos Jeromosnak adományozta.
Újlaky L?rinc halála után 1521-ben a Móriczhidaiakkal rokonságban álló tóti Lengyel család szerezte meg a várat. A mohácsi csata után I. Ferdinánd a Szapolyai Jánoshoz csatlakozó Lengyel család birtokait, köztük Szigliget várát is elvette, és enyingi Török Bálintnak adományozta. A várat azonban Kulcsár István porkoláb nem akarta átadni Török Bálint megbízottjának, Martonfalvay Imre deáknak, aki naplójában írta le a vár elfoglalásával kapcsolatos eseményeket. Az ostrom után Török Bálint Imre deákot nevezte ki a vár kapitányává, aki azonnal hozzálátott annak kijavításához és a középkori várnak a kor harcászati követelményeinek megfelelő átalakításához. Martonfalvay el?ször a külső várat építette ki, és az említett kutat is ásatta. A belső várban 1953-ban feltárták a kör alakú kútszerű vízgyűjtőt, melynek fenekét Martonfalvay ólomlemezekkel záratta le, nehogy a víz megszökjön belőle. Ezeknek az építkezéseknek során alakult ki a várnak az az alaprajza, melyet Giulio Turco 1569-ben készített rajzai örökítenek meg. A vár 1547 körül került vissza a lengyel család birtokába, kapitánya Lengyel Brigitta férje, Magyar Bálint lett. Magyar Bálint 1571-ben már betegen feküdt Szigliget várában, de mégis visszaverte a török támadásokat. 1573. május 12-én kelt oklevelében Pármás János arról értesíti Nádasdy Ferencet, hogy Magyar Bálint meghalt. 1606-ban Lengyel János, 1630 körül Lengyel Boldizsár volt a várkapitánya. A vár őrsége 12 huszár, 25 gyalogos és 1 tüzérből állt. Boldizsár után Gáspár a várkapitány, aki saját költségén hajókat készíttetett a török elleni védelem céljaira. A hódoltság végén a még mindig Lengyel család birtokát képező Szigliget vára elvesztette hadi jelentőségét. Javításaival senki sem törődött, így lassan pusztulásnak indult. A XVII. század végén villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót császár rendelte el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kuruc seregek a várat már nem használták, fokozatosan romba dőlt, köveit a lakosság építkezéseihez széthordta. A még megmaradt falakat 1931-ben, 1953-ban és 1965-66-ban erősítették meg. A vár mai formába történő felújításának munkálatai 1991-ben kezdődtek, el és a mai napig a zajlik. Jelenleg a vár kezelője a Szigligeti Önkormányzat.
A szigligeti önkormányzat számára rendkívül fontos, hogy az őseinktől örökölt értékeinket megőrizzük a gyermekeink, unokáink számára. Ennek a törekvésnek egyik fontos része, hogy tudatosítsuk mindenkiben, a szigligeti vár része a nemzet történelmének. Ez a vár szimbóluma lehet az ország folyamatos megújulásának. Négy évszázadig folyamatosan épült, megújult, és a végvárrendszer egyik fontos bástyájává vált. Támasza volt az országnak. Miután csökkent, majd elveszett a harcászati szerepe, mint egy megunt bútort félredobták és mellőzték. Ez a mellőzöttség közel háromszáz évig tartott. A vár köveit, mint használható építőanyagot elhordták, vagy éppen a folyamatos eróziónak köszönhetően az erődítményt övező erdő fái közé ágyazódtak be. Ez a folyamat egészen addig tartott, míg nem tudatosodott az emberekben, hogy múlt nélkül nem lehet jövőképünk. Elkezdődtek a vár rekonstrukciós munkálatai. Jelenleg a legnagyobb feladatunknak tekintjük, hogy megteremtsük a feltételeket a várban a kultúrált vendégfogadásra. Fontos, hogy az emberek szívesen látogassák a szigligeti várat és megértsék a múlt üzenetét. Igen is csak a múltunkból tudunk építkezni. Az emberek számára zarándokhelyeknek kell lenniük ezeknek az emlékhelyeknek. Sajnos váraink jelenleg is mellőzöttek. Szigligeten és sok más településen található műemlékek csak a helyi összefogásnak köszönhetően váltak, válnak látogathatóvá. Mi folyamatosan fejlesztjük, építjük a ?várunkat?. Ezt a munkát hihetetlen nagymértékben támogatták a látogatók. Az általuk megvásárolt belépő a forrása ezeknek a munkáknak. A szigligeti önkormányzat az év minden napján azon dolgozik, hogy a vár megújulása minél nagyobb mértékű legyen.