Programjaink

Fáklyás várlátogatás
Szigliget
30 nap múlva
XII. Ghymes fesztivál
Szigliget
42 nap múlva
Magna Cuma Laude
Szigliget
50 nap múlva

Keresés

Ki olvas minket

Oldalainkat 11 vendég böngészi
Címlap Váraink Csobánc A vár története

Csobánc Vár - Oldal 2

Tartalomjegyzék
Csobánc Vár
2. oldal
Minden oldal

Csobánc vára testvérei kezén maradva öröklődött tovább a családban 1669-ig, amikor a herceg Esterházy család vásárolta meg. A vár XVII. századi története sem kevésbé mozgalmas. Az 1664-es nyári hadjárat során a török erők a vár közelében vonultak el nyugati irányba és a sereggel tartó Evlija Cselebi világutazó is említi útinaplójában. 1687-ben bár a török háború fő hadszíntere már távol húzódott a Balaton-melléktől, a váron még jelentős építkezéseket folytattak.
Az 1690-es években a vár tisztikarának tagjaként kezdte katonai pályafutását Béri Balogh Ádám, a Rákóczi szabadságharc későbbi legendás brigadérosa. A várbeli mindennapi életre vonatkozó érdekes adatok olvashatók a herceg Esterházy levéltár 1669-1692 között készült inventáriumaiban. A századforduló táján töltötte be a csobánci kapitányi tisztséget Farádi Vörös Pál, akinek skót pallosa ma a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményének értékes darabja.
A Rákóczi szabadságharc első hadieseményei 1704-ben érték el Csobánc vidékét. 1705-ig császári őrség állomásozott benne, majd a Bottyán János tábornok vezette őszi nagy kuruc támadáskor harc nélkül kiürítették. A nyomukban érkező, Kisfaludy László és Domokos Ferenc ezereskapitányok vezette kuruc csapatok vették birtokba.
1707 február végén a vár alatt vonult el a Jean Louis Rabutin tábornagy parancsnoksága alatt Erdélyből az osztrák területek felé visszavonuló mintegy tizenkétezres osztrák, német, dán, magyar és szerb csapattestekből összetevődő császári had. A Tapolcára beszállásoló császáriak egy ezer fős önkéntes osztaga a várható zsákmány és a könnyűnek tűnő győzelem reményében visszafordult, hogy megrohanják a várat. Csobáncot Dóczy Péter tiszttartó és Szászy Márton kuruc vicehadnagy védte harminc puskás gyalogossal, akikhez körülbelül ugyanennyi bemenekült környékbeli fegyveres nemes csatlakozott. A vártüzérség két darab kétfontos ágyúból és egy ötcsövű seregbontóból állt.
A fennsíkra érkező, Kreutz ezredes vezette ostromcsapat azonnal támadást indított a vár ellen. A várkaput petárdával berobbantották és létrákkal kezdték mászni a falakat. Az asszonyaik és leányaik által is segített, elszántan küzdő védők bátorsága, a hatásosan tüzelő lövegkezelők, Kreutz ezredes eleste és Szászy hadnagy meg karabélyosai jól időzített kirohanása megingatta, majd futásra késztette az elbizakodott támadókat. Mintegy 400 közkatona és 50 tiszt életébe került a fiaskó, amelyet néhány hét múltán már „csobánci diadal”-ként emlegettek a korabeli levelekben és más feljegyzésekben.
A várat később, a kuruc hadiszerencse fordultával, 1709-ben ismét a császári csapatok szállták meg. 1713 nyarán Partlin János tiszttartó már mint „diruta et desolata”, lerombolt és elhagyatott várként ír róla herceg Esterházy Józsefhez címzett levelében.
Ezután a várra a lassú pusztulás évszázadai köszöntek. Első tudományos kutatója Rómer Flóris volt, az első régészeti ásatás azonban csak 1953-ban indult meg. 1957-ben az öregtorony falán domborműves emléktáblát avattak a hősi kuruc várvédelem 250. évfordulója alkalmával.  A századfordulóra a várromok pusztulási üteme ijesztő méreteket kezdett ölteni.
Ezt megállítandó 2003-ban Gyulakeszi székhellyel létrejött a Csobánc Váráért Alapítvány – Gyulaffy László Hagyományőrző Bandérium. Tagjai egyidejűleg végzik a vár romkonzerválásainak, feltárásának és rendbentartásának fáradságos munkáját, s egyben a XVI. századi magyar végvári hagyományok őrzői és hirdetői. 2004-től az Alapítvány szervezésében minden évben megrendezésre kerül a Gyulaffy Napok Csobáncért címmel egy történelmi fesztivál, amelynek bevételei is a vármentő munkát segítik. A
régészeti feltárások és helyreállítási munkálatok 2007 nyara óta folyamatosan zajlanak. A nagyszámú önkéntes résztvevő támogatásával folyó munka egyre látványosabban kibontakozó eredménye láttán, ma már biztosan elmondható, hogy egy új korszak kezdődött Csobánc vára lezárultnak tűnt történetében. A vár újjászületésének kora.

Hangodi László